ÁLLÁSFOGLALÁS
az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet-módosítás előterjesztés-tervezetéről
I. Előljáróban az egyeztetésről
Az elmúlt hónapok ágazati jogszabály-tervezeteire vonatkozó egyeztetések a következőképpen értékelhetőek:
- Alágazatonként (ellátási tipusonként, ideértve a pénzbeli ellátásokat is) teljességgel eltérő volt, hogy egyáltalán sor került-e valamiféle egyeztetésre, és hogyan
- Semmilyen logika szerint nem volt követhető, hogy mely szervezeteket (szervezet tipusokat), illetve szakértőket szólítottak meg (illetve nem szólítottak meg) az egyes egyeztetések során
- Jellemző volt, hogy az egyeztetések (ha egyáltalán voltak) formálisaknak voltak tekinthetőek amiatt, mert egy-két napos (volt, amikor félnapos!) határidővel lettek.kiküldve az anyagok.
- Jellemző volt, hogy az egyeztetések (ha egyáltalán voltak) formálisaknak voltak tekinthetőek amiatt, mert véletlenül sem vették figyelembe, hogy a másik oldalon is szervezetek állnak, melyeknek - a hiteles működés érdekében - megvan a maguk szakmai-szervezeti döntéshozatali mechanizmusuk.
- Jellemző volt, hogy az egyeztetések (ha egyáltalán voltak) formálisaknak, sőt "kvázi-informálisaknak" voltak csak tekinthetőek amiatt, mert azokról megismerhető jegyzőkönyv nem készült, sem az azokon elhangzottak, sem az észrevételek további sorsa formálisan nem volt és nem nyomonkövethető.
Összességében megállapítható, hogy az egyeztetésekbe eddig (ha egyáltalán) bevont szereplők a "racionalitás pályáján" mozogtak, vagyis abban bíztak, hogy logikus, gyakorlati tapasztalataikra alapuló észérveik meggyőzik a döntéselőkészítő köztisztviselőket észrevételeikről, illetve észrevételeik mérlegeléséről. Az elmúlt hónapok jogszabály-előkészítő munkálatai azt mutatják, hogy a racionalitásnak ez a pályája nem működik, semmi nem készteti a döntéselőkészítőket, hogy valóban érdemi egyeztetéseket folytassanak az ágazat különböző szereplőivel.
Ezért óhatatlanul fölmerül, hogy az ágazat különböző szereplői az eddigiektől eltérő, új tárgyalási és nyomásgyakorlási technikákat és lépéseket kezdeményezzenek, annak érdekében, hogy valóságos és érdemi egyeztetésekre késztessék a döntéselőkészítőket és döntéshozókat.
II. Észrevételek