A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) a 2025–26-os téli krízisidőszakban is folyamatosan biztosította a hajléktalan emberek ellátását, a rendkívüli hideg időszakokhoz igazodó plusz szolgáltatásokkal és férőhelybővítésekkel kiegészítve.
A novembertől márciusig tartó időszakban a BMSZKI összesen 167 férőhellyel növelte kapacitásait, részben átszervezésekkel részben pedig 110 új férőhely létrehozásával. A télre megnyitott plusz szolgáltatások között szerepelt a Könyves Kálmán körúti Életmentő Pont 25 férőhellyel, a Kőbányai Éjjeli Menedékhely belső átszervezéssel kialakított további 25 férőhelye, a Gyáli úti „Csempebolt” 60 férőhelyes krízisszállása, a Befogadó Átmeneti Szállások Program 17 férőhelye, valamint a párok számára biztosított elhelyezési lehetőség a Gyáli úti Átmeneti Szálláson további 40 férőhellyel.
A BMSZKI intézményeiben a közterületen élők befogadásának száma évek óta magas a téli hónapokban, és a számok nőttek ezen a téren az előző téli krízis időszakhoz képest. A 2025–26-os tél során összesen 572 beszállítás történt éjjeli menedékhelyeinkre és más alacsonyküszöbű szolgáltatásainkba. A vörös kód ideje alatt működő túlélőpontokon 186 fő jelent meg, míg a Befogadó Átmeneti Program keretében 28 ember kapott elhelyezést.
A BMSZKI azonban nem csak a téli krízis időszakban fektet hangsúlyt a közterületen élők befogadására és lehetőleg tartós, magas színvonalú elhelyezésükre. Átmeneti szállóinkon 2025-ben is jelentős számú, korábban utcás életvitelt folytató ügyfél lakott. 2025 januárja és decembere között 248 olyan ember került átmeneti szállásra a Felvételt Előkészítő Teamen (FET) keresztül, aki a beköltözés előtt közterületen élt. Ezen túl 189 fő érkezett közvetlenül köztereltről éjjeli menedékhelyre, és 22 fő lábadozó intézménybe.
A téli időszak egyik legnagyobb kihívását a januári, elhúzódó vörös kód időszaka jelentette. A vörös kód 2026. január 7. és január 30. között volt érvényben, amely idő alatt a BMSZKI 12 túlélőpontot működtetett Budapest különböző pontjain. A túlélőpontok célja az volt, hogy az utcán élő emberek számára a rendkívüli hidegben azonnal elérhető, biztonságos menedéket, melegedési lehetőséget és alapvető ellátást biztosítsanak.
A vörös kód idején a BMSZKI túlélőpontokon összesen 959 vendégéjszakát regisztráltunk. Az ellátást 186 különböző ember vette igénybe, közülük 29 nő és 157 férfi. Az ellátottak átlagéletkora 45 év volt.
A téli krízisidőszak tapasztalatai ismét rámutattak arra, hogy a fővárosi hajléktalanellátó rendszerben továbbra is jelentős szükség van az azonnal hozzáférhető, alacsonyküszöbű ellátásokra, ugyanakkor a hosszabb távú elhelyezést és stabilizációt segítő programokra is. A túlélőpontok működésének egyik fontos tapasztalata volt, hogy az ideiglenes, rendszeren kívüli, ugyanakkor alacsony küszöbű és feltételeket alig támasztó szolgáltatások sok utcán élő ember számára vonzóbbnak bizonyultak, mint a hagyományos ellátórendszer megszokott formái. Ez feltehetően részben az identitással, az intézményektől való távolságtartással és a korábbi ellátási tapasztalatokkal is összefügg.
A vörös kód időszakában működő túlélőpontokon nemcsak közterületről érkező emberek jelentek meg: 14 ember saját lakásból érkezett segítséget kérni. Ez arra is rámutat, hogy a rendkívüli hideg időjárás nem kizárólag a közterületen élőket veszélyezteti, hanem sok esetben a rossz állapotú, nem megfelelően fűthető lakásokban élő emberek számára is komoly krízishelyzetet jelenthet. A hosszabb ideig fennálló vörös kód időszaka egy további fontos jelenségre is rámutatott: az ellátórendszerben már jelen lévő emberek közül is többen átvándoroltak a túlélőpontokra. Ez részben a túlélőpontok rugalmasabb, kevésbé intézményes működésével magyarázható. A tapasztalatok alapján a jövőben érdemes lehet átgondolni az ilyen helyzetek szabályozását és az ellátási formák közötti koordináció további erősítését. A januári hideghullám alatt működtetett túlélőpontok és a megnövelt férőhelykapacitások hozzájárultak ahhoz, hogy a rendkívüli időjárási körülmények között is minél több ember számára legyen elérhető biztonságos menedék.
A BMSZKI munkatársai a téli hónapok során kiemelt terhelés mellett dolgoztak azon, hogy a segítség a nap minden órájában elérhető legyen a rászorulók számára. A krízisidőszak tapasztalatai egyúttal ismét megerősítették a szociális intézmények, az utcai szolgálatok, az egészségügyi ellátórendszer és a fővárosi együttműködések szerepének fontosságát a hajléktalan emberek biztonságának megőrzésében.
A beszámolót készítette:
Kovács Ivetta